Kirándulásunk utolsó napján kissé búsan ébredtünk, hiszen tudtuk, ez az utolsó napunk Budapesten. Ébredés után összecsomagoltunk és útnak indultunk. Mielőtt a határ felé vettük az irányt, megálltunk a Budai Várnegyedben meglátogatni a Sziklakórház Múzeumot.
Látogatásunk során megismerkedtünk, milyen körülmények között látták el a sebesülteket a II.világháború lefolyása alatt. Megtudtuk, hogy az itt dolgozó orvosok és ápolók nagy hősök voltak Budapest ostroma alatt, mivel a kórház kapacitásától közel tízszer több személyt, 60-70 helyett körül 600-at láttak el egyszerre. Elképeztő emberek lehettek. A természetes barlangrendszerben egy atombunkert is kiépítettek esteleges atomtámadás esetére, illetve bővebben hallottunk az atomtámadásokról, melyek Hiroshimában és Nagasakiban történtek. Többen kissé kényelmetlenül éreztük magunkat, mivel a múzeumban elképeztően élethű szobrokkal vannak kialakítva a kiállítások és folyton azt figyeltük, vajon melyik fog megmozdulni.
A túra végezte után visszasétáltunk a buszhoz és Szerbia felé vettük az irányt. Erre a napra már mindenki ki volt merülve, lépésszámlálóink a hét folyamán a százezret kezdték súrolni, ezért a hazautat az egész csapat pihenőnek használta. Nagyon élveztük a kirándulásunkat, mivel Budapesten minden gyönyörű volt és nagyon szép emlékeink maradtak erről az öt napról.
Szecesszió 